A vélemények szabadsága ott kezdődik, ahol az állampolgárok egymás iránti tisztelete megvalósul.
A politikai hatalom legalapvetőbb jogállami kötelezettsége, hogy az
emberi jogokat és az állampolgárok szabad véleményének jogát
tiszteletben tartsa.
Kettős mérce nélküli, bürokratikus terhekkel és háttér támogatásokkal
nem megosztott civil társadalom adhatja csak egy társadalom értékes
belső közéletét - fogalmazta meg Országbíró Zoltán mérsékelt demokrata
politikus.
Ennek ellenkezőjét a mindenkori kormánynak el kell kerülnie a mérsékelt demokrata politikai gondolkodás értelmében.
Hogyan járul hozzá a sajtó egy része saját jogainak csorbításához?
"Magyarországon a sajtó és annak szabadsága egy olyan útra került,
amelynek egyik fele a politikának felróható, másik része azonban az
újságíró társadalom önrevizíóját igényli.
Miért élt a Szabad Európa Rádió és miért olvasták a szamizdat
kiadványokat, íróikat - sokan közülük a mai politika formálói,
résztvevői?
Minden a cenzúrára, vagy sajtómunkás komfortra és öncenzúrára vezethető vissza.
Ezek megnövekedése miatt Magyarországon sem kaptak régen, s kapnak
most új és közéletet érintő információk, szabad vélemények a széles
körben elérhető médiumokban megfelelő teret.
Minden ami az öncenzúrát erősíti, vagy jogbizonytalanságot és
másodlagos hátrányt jelent a sajtószabadság ellen hat. 2010-2011-ben
több, mint félezer civil újság, civil lap zárta be oldalait.
Statisztikai elemzések, kutatások szerint 2013-ban Magyarországon az
öncenzúra látványosan emelkedett, de a sajtóra nehezedő gazdasági
nyomás, politikai nyomás is erősödött.
Sajtószabadság-index 2013
A jogalkotásba rejtett politikai akarat és következményei a politika felelőssége.
Azonban nem szabad elmenni a nyomtatott sajtó, a televizíók
munkatársainak részbeni lojalitásra és sémákra épített média munkája
mellett.
Saját maguk a "nagy médiumok" újságírói építik ki a sajtószabadság gátjait megalapozó sajtókörnyezetet.
Közéleti érzékenység, társadalmi részvételi és társadalmi esélyek
érzékenysége helyett a bulvár és gyermeteg hírek tömeges közléseivel
egyengetve egy új sajtó kiegyezést, amely újabb jogalkotási furfangokhoz
vezet el.
Ezért következhetett be a reklámadó ilyen megfogalmazása, ahogy a
társadalom széles rétegei és olvasói az internet és az új szamizdat
irányába fordultak." (Felsőfokon/Közszolga )
